A japánnyelv és annak tanulása lényegesen egyszerűbbé válik,
 ha a magyar gondolkozáshoz simítjuk. Mivel nem feladatunk a
nyelvvizsgára való felkészítés, de még a mélyebb ismeretek átadása
sem, ez a simítás megoldhatóvá válik. Kerüljük a bonyolultságot, és
tudományos okítás helyett, vidám szórakozást nyújtunk. Ha pedig
szórakoztató, akkor örömmel tanulja az ember.

Mondatok.

Hebi wa nagai desu.
Uma wa hayai desu.
Niwatori wa urusai desu.
Neko wa wagamama desu.
Inu wa atama ga ii doubutsu desu.
Tsuru wa ashi ga nagai tori desu.
Sakana wa oyoideimasu.
Iruka wa tomodachi desu.
Zou wa okii desu.
Azarashi wa arukanai desu.
Tori wa tonderu.
Hiyoko wa chisai desu.
Nezumi wa chiizu ga daisuki.
Ushi wa kusa wo tabemasu.
Tora wa tsuyoi desu.
Usagi wa kawai desu.
Risu wa mori ni sundeimasu.
Dacho wa ashi ga hayai doubutsu desu.
Ahiru wa ike de oyoideimasu.
Kaba wa kuchi ga okii doubutsu desu.
Hebi wa ningen no teki.
Uma wa ningen no tomodachi.
Neko wa ningen no tomodachi.
Inu wa ningen no tomodachi.
Iruka wa ningen no tomodachi.
Hiyoko wa ningen no tomodachi.
Ushi wa ningen no tomodachi.
Tora wa ningen no teki.
Usagi wa ningen no tomodachi.
Ahiru wa ningen no tomodachi.
Kaba wa ningen no teki.
Dacho wa shizen no doubutsu.
Risu wa shizen no doubutsu.
Tori wa shizen no doubutsu.
Azarashi wa umi no doubutsu.
Sakana wa umi no doubutsu.
Iruka wa umi no doubutsu.
Doubutsu daisuki!
A kígyó hosszú.
A ló gyors.
A kakas/tyúk/ hangos.
A macska makacs.
A kutya okos fejű.
A daru hosszú lábú madár.
A hal úszik.
A delfin barát.
Az elefánt nagy.
A fóka nem gyalogol.
A madár repül.
A csibe kicsi.
Az egér a sajtot imádja.
A tehén füvet eszik.
A tigris erős.
A nyúl aranyos.
A mókus az erdőben él.
A strucc gyors lábú állat.
A kacsa a tóban úszkál.
A víziló nagy szájú állat.
A kígyó az ember ellensége.
A ló az ember barátja.
A macska az ember barátja.
A kutya az ember barátja.
A delfin az ember barátja.
A csibe az ember barátja.
A tehén az ember barátja.
A tigris az ember ellensége.
A nyúl az ember barátja.
A kacsa az ember barátja.
A víziló az ember ellensége.
A strucc a természet állata.
A mókus a természet állata.
A madár a természet állata.
A fóka tengeri állat.
A hal tengeri állat.
A delfin tengeri állat.
Állatot imádom!

A wa és desu.
A szép beszéd alapja e két elem elsajátítsa. A
wa tökéletesen megfelel a magyar a, az
névelőkkel, így ennek megértése egyáltalán
nem nehéz feladat. A furcsa talán az, hogy a
japán nyelvben nem a mondat elejére kerül a
névelő, hanem a kihangsúlyozni kívánt szó
után. E-képpen lesz a Tori wa ... A madár ...
megfelelője.

A desu feladata a mondatot széppé és kerekké
tenni. Használata nem kötelező, de nem árt
gyakran alkalmazni, ha jól nevelteknek
akarunk látszani. Mindig a mondat végére kell
tenni. A gyakorlatban a desu használatát,
illetve annak gyakoriságát az éppen kiejtendő
mondat magánhangzói által keltett ritmusra
lehet bízni. Ha a mondatunkat a végszóként
kiejtett desu teszi dallamosabbá, akkor
feltétlen használjuk, míg amikor azt érezzük,
hogy a mondatvégi desu megtöri a nyelvünket,
engedjük lemaradni. Ugyanis az sem túl okos
dolog, ha minden mondatunkat desu-el
fejezünk be.

ga – az, azt
Birtokossá teszi az előtte álló szót, ami egyben
ki is emeli annak jelentősségét.
Ashi wa hayai. - A láb gyors.
Ashi ga hayai. - A lába gyors.
no – nak, nek
umi no ... - tengernek ...
A magyar nyelvben ez értelemszerűen a
tengeri ... kifejezést is magán viseli.