Mivel a szavak még nem rögződhettek be, a 6. lecke az úgy nevezett lazító, vagyis pici tanulás és sok ismétlés következik. Időnként ezt is meg lehet szokni. Sőt! Ezt kellene rendszeressé tenni.

Gondolom most azt hiszed, hogy minden a már megszokott rendben fog menni, és már előre tudod mi fog következni. :)

Ez úttal az abc első részét cakk-pakk átvesszük, és magányos óráidban úgy bevágod, mint a sicc.

a i u e o

ka ki ku ke ko

sa shi su se so

ta chi tsu te to

na ni nu ne no

ha hi fu he ho

ma mi mu me mo

ya       yu       yo

ra ri ru re ro

wa     wo       n

most már tudjuk, hogy

a = á,  s = sz, sh = s, ch = cs, ts = c, ni = nyi, wo = o,

--------------------------------------------------------------------------

Mindig akad a japán nyelvhez nagyon ügyes, akinek sikerült ezt a nyelvet megtanulni. De hogy mennyire is sikerült ez neki valójában, azt a " ra ri ru re ro " a " Wo " és az " n " használatán tudhatjuk felmérni igazán. Az a pont, ami már nem hasonlít a magyar nyelvhez, a használata tehát jócskán eltér az abc elején tanultaktól.

Rendszerint, aki már jól ismeri a nyelvet, az megszokta jegyezni, még felém is, hogy a japán nyelvben nincsen " L ".  Ami igaz. Jó néhányszor előfordúlt hát, hogy kijavitották a nevemet, és a lányom nevét is, merthogy a Kiliti " li ", és a Lin, szerintük " R " . Tehát helyesen: Kiriti, és Rin.

Ilyenkor tudjuk, hogy az illető talán rengeteget megtanult, de a japán nyelvhez mit sem ért, tehát annak megértésétől messze áll.

Ugyanis, ha a japán nyelveb nincsen L, akkor R sem!

Nos, ezt a nem létező két betűt, döntötték el valamikor nagyon okos emberek, akik véletlenül sem kívántak kanjit tanulni, hogy legyen akkor a fehérbőrűek által használt R -el jelőlve. A nyelvtanulók aztán ezt perfektűl megszokják, és totál azt hiszik, hogy az R a helyes, és az L a helytelen. Hogy a japán nyelvben határozott R épp úgy nincsen, mint határozott L, az már valamiért kimarad a nyelvoktatásokból. Apróság, de te nem fogod kihagyni az ismereteidből, mert téged én tanítalak. És én már csak ilyen vagyok. Mindazt, amit R-el írunk, azt az R és az L összemosásából, vegyítéséből kell tudnod kiejteni. A japán nyelvben az R és az L, nem két különböző bető, melyeknek egymáshoz semmi köze, hanem 1, azaz egy betű. Mindkettőnek ott kell lennie a kiejtésben. Nem lehetet hát könnyű dolguk a gaijinoknak, amikor az R és az L között vitázhattak. Bármelyiket is válaszzák hát, egyik sem lesz helyes. A két rossz közül pedig rá böktek az egyik rosszra, és ezt fogadták el a nyelvtanulók jónak. Punktum. A japánok erről persze mit sem tudnak, és úgy használják a nyelvűket, ahogy eddig is szokták. Valahol az R és az L között vidáman csacsogva.